-Napirend utáni felszólalás az Országgyűlésben 2013. április 30-án-

Tisztelt Ház!

A múlt ismerete nélkül nem értjük a jelent, és nem tervezhetjük a jövőt.
A Vajdaság elnevezés a szerb Vojvodina szóból származik, melyet először az 1848-49-es szabadságharc idején használtak. A történelmi magyar Bácskából, Nyugat-Bánságból és a Szerémség egy részéből összetákolt területet a Habsburg-kormányzat hozta létre autonóm Szerb Vajdaság néven 1849-ben az „oszd meg és uralkodj” elv alapján. A XV. század elején ez a térség a magyar királyság leggazdagabb, és tisztán magyar népességű országrésze volt. A következő évszázadokban a törökök balkáni hódításai elől menekülő szerbek bevándorlása, majd a török hódoltság után a Habsburgok betelepítési politikája révén soknemzetiségűvé vált területen a magyarok az első világháború elején még relatív többségben voltak. A XX. századi többszöri ki- és betelepítések után mára a tartomány lakosságának kétharmada szerb, egyharmada pedig 25 különböző etnikai csoporthoz tartozik. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a magyarok aránya 13 %, többségük a mai Magyarország határa mentén él. A magyar Délvidéknek ez a része a XIX. század közepétől, megszakításokkal, különböző szintű területi autonómiát élvezett.
A Vajdaságnak nevezett területen ma kétféle autonómia koncepció foglalkoztatja az ott élő magyarokat. A Vajdaság regionális autonómiája Szerbián belül és a magyarság Vajdaságon belüli háromszintű autonómiája. A Kárpát-medencében először itt született meg magyar autonómia koncepció 1992-ben. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége olyan személyi és területi elvet ötvöző háromszintű autonómiát javasolt létrehozni, amelyben az összmagyarságot reprezentáló területi önkormányzat mellett helyet kap a magyar többségű települések önkormányzata, valamint az összefüggően magyar lakta terület autonóm körzetté alakítása. Az egész konstrukciót a perszonális elv elsőbbsége jellemzi, mivel a magyarok többsége nem egy tömbben él. Ebből a koncepcióból mára működő kulturális autonómia jött létre a Délvidéken. Korlátokkal ugyan, nehézségekkel küszködve, de létezik a Magyar Nemzeti Tanács, amely a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a nyelvhasználat területén bizonyos jogosítványokkal rendelkezik, néhány alapvető kérdésben együtt döntési joga van. 2003-ban Szerbiában, elsőként a kárpát-medencei utódállamokban, alkotmányba foglalták a kisebbségek kollektív jogait. Ez áttörésnek számít, de a gyakorlati megvalósulás nehézségei miatt csak első lépésnek tekinthető. Sokat segíthet a helyzeten a Vajdaság egészét érintő regionális autonómia megerősítése, és tartalommal való kitöltése. Az autonóm Vajdaságban ugyanis várhatóan jobbak lesznek a kisebbségi autonómia tényleges esélyei, mint a centralizált Szerbiában. Meghatározó szempont, hogy Szerbia nemzeti jövedelmének 40 %-át a Vajdaság termeli, de ebből csak 7 %-ot kap vissza. A tartomány tényleges autonómiája esetén ez alapvetően megváltozna. A térség jelenleg legerősebb magyar pártja, a Vajdasági Magyarok Szövetsége is ezt tartja pillanatnyilag az autonómia tekintetében a legfontosabbnak. Az adóból befolyt pénzek nagy része ott kell maradjon, ahol megtermelték.
Van-e realitása a délvidéki magyar autonómia kiteljesedésének? A térség történelmi hagyományai ehhez jó hátteret adnak. A magyarok belső elszánt küzdelméhez azonban külső segítség is kell. Erre nézve bíztató jel az Európai Parlament április 18-i határozata, melynek 19. pontja kimondja: az Európai Parlamentet „aggodalommal tölti el a Vajdaság autonómiájával kapcsolatos jogi és politikai bizonytalanság, valamint a központi és a tartományi hatóságok közötti egyre növekvő politikai feszültség, … felhívja a szerb kormányt, hogy … mondjon le a központosító intézkedésekről”. A nemzetközi közösség lassan talán rájön, a Balkán és Közép-Európa politikai stabilitása csak valamennyi nép és népcsoport önrendelkezési jogának biztosításával garantálható. Szükség van Magyarország támogatására is. Nem csak a „minden magyar felelős minden magyarért” elv alapján, hanem azért is, mert a délvidéki magyar autonómia kiteljesítése precedens értékűvé válna a Kárpát-medencében. A magyar kormány és a hazai politikai pártok támogatása mellett, a parlamenti dimenzióban a Magyar Országgyűlésnek is van tennivalója!
Köszönöm, hogy meghallgattak!

Módosítás: ( 2013. május 02. csütörtök, 09:04 )