CSÓTI GYÖRGY (Fidesz) felszólalása az Országgyűlésben:

Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Nagykövet Úr! Tisztelt Ház! 2004-ben nem 12, hanem 13 ország csatlakozott volna az Európai Unióhoz. Ha nincs a milosevicsi agresszió, ha Milosevics csapatai nem támadják meg Horvátországot – és zárójelben mondom, Szlovéniát, csak ez egy másik történet -, akkor együtt csatlakoztunk volna az Európai Unióhoz.

De Horvátországhoz sajnos a sors a következő években sem volt nagyon kegyes, mert a honvédő háború elemzése, téves elemzése alapján olyan előítéletek fogalmazódtak meg néhány európai fővárosban, ami késleltette a csatlakozási tárgyalások beindítását, és ez végül is odáig jutott, hogy Horvátországnak elég hosszú időt kellett várni, amíg ebbe az állapotba, a csatlakozás pillanatáig eljutott. De nem adták fel, és ez bizonyítja, hogy ha egy igaz ügyért harcol valaki, akkor az igaz ügyért kifejtett tevékenység és harc előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét.

Nagyon sok minden elhangzott itt, érvek, érvrendszerek, hogy miért fontos nekünk, miért fontos Közép-Európának meg egész Európának Horvátország csatlakozása, és egy hihetetlen nagy, gazdag tárház lenne arról beszélni, hogy mi kapcsolja össze a horvátokat és a magyarokat a történelem folyamán. Én ezt csak egy nagyon híres, világhírű horvát író, Miroslav Krleža szavaival, egy többszörösen összetett mondattal szeretném jellemezni; annak a Miroslav Krležának, akinek végre tavaly szobrot is emeltünk a Ludovika előtti téren.

Krleža a következőt mondta: Magyarok és horvátok között a történelem során oly sok probléma adódott, hogy erről könyveket lehetne írni. De: magyarok és horvátok között a történelem során oly sok minden kapcsolja össze a két népet, a két nemzetet, hogy erről egy egész könyvtárnyi anyag szól.

Nos, ehhez a könyvtárnyi anyaghoz tett hozzá néhány kötetet az Antall-kormány, az első és a második Orbán-kormány. Meg kell említenem Antall József nevét, mert Antall József neve szimbólum a magyar-horvát kapcsolatok tekintetében, ugyanis Zágrábban 1999-ben utcát neveztek el róla, 2002-ben pedig szobrot állítottak neki ebben az utcában.

Ezt azért emelem csak ki, mert Antall József személyén keresztül az egész horvát nép, az egész horvát nemzet kifejezésre juttatta szimpátiáját, barátságát Magyarország irányába. Ugyanis az utcát a konzervatív-kereszténydemokrata kormányzat kezdeményezésére hozták létre vagy nevezték el, a szobrot viszont a szocialista városvezetés állította fel Zágrábban, vagyis a teljes politikai paletta, a teljes horvát nép képviseletében kifejtette az együttműködésre és a barátságra vonatkozóan Antall József szobrának fölállításával és az utca elnevezésével.

Kedves Képviselőtársaim! 816 évig együtt éltünk a horvátokkal perszonális unióban, egy olyan perszonális unióban, amely párját ritkítja, nincs még egy ilyen a világtörténelemben. Ehhez hasonló kapcsolat csak a magyar-lengyel kapcsolat lehet, de ott nem egy perszonális unióban éltünk, hanem egymás mellett. Tehát kitüntetett szerepük van a magyar-horvát és a magyar-lengyel kapcsolatoknak mind a mai napig.

Most, közel egy évszázados különélés után megadja a sors, hogy megint egy közös unióban legyünk: az Európai Unióban. Ehhez kívánok sok sikert horvát barátainknak, és kérem önöket, kedves képviselőtársaim, hogy igen szavazatukkal járuljanak hozzá a csatlakozáshoz.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Módosítás: ( 2012. június 11. hétfő, 10:31 )